VASE 1%
Kérjük, személyi jövedelem adója 1%-ával támogassa Egyesületünket!
Vasutas Segélyező Egyesület
1078 Budapest, VII. István utca 6.
+36-1-342-5108

Alapszabály

VASUTAS  SEGÉLYEZŐ  EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

I. Fejezet  - ÁLTALÁNOS  RENDELKEZÉSEK

1. §. Az Egyesület neve, székhelye, működési területe, jogállása és célja

Az Egyesület neve:
VASUTAS SEGÉLYEZŐ EGYESÜLET

Rövidített neve:
VASE 

Alapítási éve:
1876.

Működési területe:
Magyarország

Székhelye:
1078 Budapest VII. István u. 6., amely ingatlan, az ingatlan – nyilvántartásban 33290 hrsz. alatt bejegyzetten, a VASE kizárólagos 1/1 tulajdona.

Postai címe:
Budapest, Posta 70. Pf. 7. 1440

Elérhetőségei:
Telefon: 06-1-3425-108, 06-1-3425-109, 06-1-3425-157
E-mail: vase@enternet.hu
honlap: www.vase.hu

2. Az Egyesület 

2.1. jogi személyiséggel rendelkező civil szervezet, amely a Fővárosi Törvényszéken vezetett nyilvántartásban 01-02-0001074. nyilvántartási szám alatt, a 0100/Pk.60964/1989. ügyszámon szerepel, „szociális” cél szerinti tevékenység besorolással.

2.2. jogelődjei: A Vasutas Biztosító Egyesület, a Magyar Államvasutak Takarék és Segélyszövetkezete, valamint a vasutasok Családgondozó Országos Egyesülete.

2.3. célja az átmenetileg vagy folyamatosan nehéz élethelyzetben lévő tagjai és családtagjaik támogatása, segélyeknek, kedvezményeknek valamint egyéb szolgáltatásoknak az Egyesület belső szabályzataiban foglaltak szerinti biztosításával.

2.4. közvetlen politikai tevékenységet (2011. évi CLXXV. törvény – Ctv. – 2.§. 22.pont)    nem folytathat.   

II. FEJEZET - AZ EGYESÜLETI TAGSÁGRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

2.§. A tagsági jogviszony létesítése

1. Az Egyesületnél szociális segélyezésivagy/és baleseti segélyezési tagsági jogviszony létesítését kérheti minden természetes személy. A kiskorú kérelmező nevében – beleértve a tagsági díj fizetését is - a kérelem benyújtásakor már tag, vagy egyidejűleg tagsági jogviszony létesítését kérő törvényes képviselőjének kell eljárni.

2. Pártoló tagsági jogviszonyt létesíthet

2.1.az a nagykorú, cselekvőképes természetes személy, aki vállalt kötelezettségének teljesítésével, 

2.2.az a jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet (együtt: jogi személy) amely éves pártoló tagi hozzájárulásfizetésével vagy/és tevékenységi köréhez kötődő egyéb állandó vagy eseti kötelezettségvállalásokkal kívánja elősegíteni az Egyesület céljának megvalósulását.

 3. A pártoló tagsági jogviszony különleges jogállású tagságnak minősül. A pártoló tagra – amennyiben jelen Alapszabály eltérően nem rendelkezik – a tagra, valamint a tagsági jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. 

4. A tagsági jogviszony létesítését az Egyesületnél beszerezhető vagy az Egyesület honlapjáról letölthető Belépési nyilatkozat kitöltésével, aláírásával és az Egyesület részére történő eljuttatásával lehet kérni. 

5. A Belépési nyilatkozat aláírásával a tagsági jogviszony létesítését kérelmező 

5.1. nyilatkozik belépési szándékáról,

5.2. kifejezésre juttatja, hogy az Egyesületnek az 1.§. 2.3. pontjában rögzített céljával egyetért, azt támogatni kívánja, 

5.3. az Alapszabályban és a belső szabályzatokban foglaltakat magára nézve kötelezőnek elfogadja,

5.4. vállalja, hogy a mindenkori tagsági díjat a Belépési nyilatkozatban meghatározott módon megfizeti.

6.  A tagsági jogviszony létesítésére irányuló kérelem teljesítése megtagadható, ha annak létrejötte veszélyeztetné az Egyesület tevékenységét és céljának megvalósítását. A belépési kérelem elutasításáról a kérelmezőt 15napon belül írásbantájékoztatni kell. Az elutasítással szemben jogorvoslatnak nincs helye.

7. A tagsági jogviszony létesítésére irányuló kérelemelfogadása esetén a tagság a nyilatkozatnak az Egyesülethez történő beérkezését követő hónap első napjával kezdődik.

8. A tagsági jogviszony létrejötte esetén, a tag azzal összefüggő személyes adatait az Egyesület elektronikus tagnyilvántartásában az adatvédelmi jogszabályokban foglaltaknak figyelembevételével kell kezelni. A tag személyes adatai nem nyilvánosak.

9. A tagsági jogviszony létrejöttének igazolására az Egyesület a tag részére „Tagsági igazolvány”-t szolgáltat ki. 

3. §. - A tagsági díjra vonatkozó rendelkezések

1. A tagsági díjak összegét a Választmány állapítja meg és a Segélyezési és szolgáltatási szabályzat, illetőleg a Baleseti segélyezési szabályzat tartalmazza. 

2. A Választmánynak a tagsági díj módosítására vonatkozó határozatát az 1. pontban nevesített szabályzatokhoz minden esetben mellékelni kell.

3. A tag, a tagsági jogviszony létesítésekor, illetve annak fennállása alatt bármikor, az Egyesülettel történő megállapodás alapján, tagsági díján felül további tagi hozzájárulás megfizetését vállalhatja. Ezt segélykérelme elbírálásánál – az egyéb szempontok és feltételek mellett - figyelembe lehet venni. 

4. A pártoló tag tagsági hozzájárulását, illetve egyéb kötelezettség vállalását a pártoló tagsági jogviszony létesítésekor maga határozza meg. 

4. §. - A tag jogai

1. Az Egyesület tagja:

Részt vehet a Közgyűlésen,és a napirendekkel kapcsolatban észrevételeket,indítványokat tehet, tisztségviselő jelölését javasolhatja, továbbá – amennyiben személyére nézve a Ptk. 3:19.§. (2) bekezdés b, c, és f. pontjában foglaltak nem állnak fenn - személyesen gyakorolhatja szavazati jogát. 

Az Alapszabályban meghatározott feltételekkel kezdeményezhetik a Közgyűlés összehívását.

Jogszabályban és az Alapszabályban meghatározott feltételek megléte esetén választható az Egyesület szerveibe, tisztségeire.

1.4.A Szociális Segélyezési Szabályzatban és a Baleseti Segélyezési Szabályzatban meghatározott feltételek szerint segélyeket és szolgáltatásokat igényelhet. 

 1.5.Az Alapszabályban valamint az 1.4. pontban nevesített belső szabályzatokban foglaltakról az Egyesület honlapján tájékozódhat, azokba az Egyesület székhelyén betekinthet, azokról írásban vagy személyesen tájékoztatást kérhet.

1.6. Az Egyesület választott szerveinek, az Egyesület működésével kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tehet. 

1.7. Jogszabály-vagy Alapszabály-sértésre hivatkozva a Bíróságnál kérheti az Egyesület bármely szerve határozatának hatályon kívül helyezését. A kereset megindítására a Ptk. 3:36.§.-ában foglaltak irányadók. 

2. Az Egyesület pártoló tagja, illetve a jogi személy pártoló tag képviselője szavazati joggal nem rendelkezik, tisztségre nem választható, segélyeket és szolgáltatásokat nem igényelhet.

5. §. - A tag kötelezettségei

 Az Egyesület tagja köteles

1.Az Egyesület érdekeinek képviseletére, az egyesületi hagyományok tiszteletbentartására,valamint az összetartozás és együttérzés alapításkor eszméjénekerősítésére,

1. 2. A tagsági díj hiánytalan megfizetésére a Belépési nyilatkozatban vállalt módon

1. 3. A tagnyilvántartásban rögzített adatai változásának haladéktalan bejelentésére.     

Az 1. 3. pontban foglaltak elmulasztása miatt a tagot ért hátrányokért az Egyesület nem felel.

Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület tevékenységét és céljának megvalósítását.

6. §. - A tagsági jogviszony megszűnése

Az egyesületi tagság megszűnik a tag halála, kilépése, kizárása, valamint a tagsági jogviszonynak az Egyesület általi felmondása esetében. 

2. A tagsági jogviszony bármilyen okból történő megszűnése esetén a tag a tagsági jogviszony időtartama alatt befizetett tagdíjat nem követelheti vissza. Az Egyesületet a taggal szemben elszámolási kötelezettség csak a tagsági díjnak a tagsági jogviszony megszűnését követő hónap első napjától befizetett tagsági díj (túlfizetés) erejéig terheli.

3.A tag az Egyesületből bármikor kiléphet.A kilépést írásban kell bejelenteni a tagsági igazolvány visszaküldésével. A tagság, s vele a tagsági jogok az írásbeli kilépési nyilatkozat beérkezését követő hónap első napjától szűnnek meg. A tagsági jogok forgalom-képtelenek és nem örökölhetők. 

4. Amennyiben a tag a tagsági díj fizetésével legalább 3 hónapos hátralékba kerül, és tagdíját írásbeli felszólítás ellenére, az abban meghatározott időpontig nem fizeti meg, az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos felmondási idővel felmondhatja. A felmondást a taggal írásban kell közölni. 

A felmondással szemben a tag – annak kézbesítésétől számított 15 napon belül - panaszt nyújthat be a Közgyűléshez. A panaszt az ügyvezető elnök részére kell megküldeni.

Amennyiben a panaszban foglaltak alapján megállapítható, hogy a felmondás megalapozatlan volt, az ügyvezetés azt hatálytalanítja. Ellenkező esetben intézkedik a Közgyűlés összehívásáról. A Közgyűlés panaszt elbíráló határozatát a tag részére meg kell küldeni.

5. A taggal szemben, jogszabályt, Alapszabályt valamint a Közgyűlés és a Választmány határozatait, továbbá az Egyesület tevékenységét vagy céljának megvalósítását ismételten vagy súlyosan sértő magatartása esetén – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a Közgyűlés kizárási eljárást folytathat le. A kizárási eljárás megindításáról a tagot, a vele szemben felmerült kifogások ismertetésével, írásban értesíteni kell. Az értesítésben fel kell hívni figyelmét, hogy észrevételeit, valamint a vele szemben felhozott kizárási okok megalapozatlanságát igazoló bizonyítékait a megadott határidőn belül előterjesztheti, valamint kérheti, hogy védekezését a kizárási eljárás keretében szóban is előadhassa. Ez utóbbi esetben a tagot a Közgyűlésre meg kell hívni, azzal, hogy távol maradása az eljárás lefolytatását és a határozat meghozatalát nem akadályozza. Meg kell hívni az ülésre az eljárás kezdeményezőjét illetőleg azokat a tagokat, akik az eljárás tisztességes lefolytatásához előadásukkal vagy a birtokukban lévő bizonyítékok bemutatásával hozzájárulhatnak. A kizárást kimondó vagy az eljárást megszüntető határozatot részletes indoklással ellátva írásba kell foglalni, és a tagnak megküldeni. A kizárást kimondó határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye.

III. Fejezet - AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

7.§. - Általános rendelkezések

1. Az Egyesület szervezetének tagozódása az alábbi:

    1.1. Közgyűlés

    1.2. Választmány

    1.3. Ellenőrző Bizottság

    1.4. Ügyvezetés

2. Az Egyesület választott tisztségviselői:

    2.1. A Választmány tagjai

    2.2. Az Ellenőrző Bizottság tagjai

    2.3. Az Ügyvezető elnök

3. A 2.1. – 2.3. pontban nevesített tisztségviselőket az Egyesület nagykorú, cselekvőképes tagjai közül a Közgyűlés választja a 14.§.-ban foglaltak szerint – a megbízatás kezdetét és lejártát év, hó, nap időponttal megjelölve - határozott, de legfeljebb 5 évi időtartamra.

4. Amennyiben a tisztségviselő megbízatása érvényességi idejének lejárta előtt megszűnik, a helyére választott tag megbízatásának időtartama a megszűnt mandátum érvényességi időpontjáig terjedhet. 

5. A választott tisztségviselőket megbízatásuk ellátásáért díjazás illeti meg.

8.§. - A Közgyűlés

1.Az Egyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés, melynek keretében az Egyesület tagjai tagsági jogaikat személyesen gyakorolhatják. 

2. A Közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

3. Össze kell hívni a Közgyűlést, ha

a Bíróság határozattal elrendeli (2011. évi CLXXV. törvény – Ctv. – 11.§.(3) bekezdés 6. pont),

a Ptk. 3:81.§. (1) bekezdésében felsorolt esetek bármelyike bekövetkezik,

az Ellenőrző Bizottság az ok és a napirend megjelölésével kezdeményezi,

a tagság 5%-a, de legalább 800 tag az ok és a cél megjelölésével írásban kezdeményezi,

a 9.§.-ban részletezett hatáskörének gyakorlása szükségessé teszi.

4. A Közgyűlés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a tagságot, az időpontot legalább 15 nappal megelőzően, az Egyesület honlapján közzétett meghívó útján kell tájékoztatni. A meghívót az Egyesület székhelyén a tagok számára nyitva álló helyiségekben, jól látható helyen ki kell függeszteni. 

5. A Közgyűlést az ügyvezető elnök hívja össze. 

6. A Közgyűlés nem nyilvános, a tagokon kívül azon csak a meghívottak vehetnek részt tanácskozási joggal.

7. A Közgyűlést az Egyesület székhelyére (1.§. 1. pont) kell összehívni. Amennyiben a tárgyalásra kerülő napirend, illetve technikai okok indokolják, a Közgyűlés egyéb alkalmas helyre is összehívható. 

8. A Közgyűlés napirendjét az Egyesület honlapján olyan részletességgel kell közzétenni, hogy a tagok a tárgyalásra kerülő kérdésben a Közgyűlésen álláspontjukat kialakíthassák. 

9. A közgyűlési meghívó közzétételétől számított 8 napon belül a tagok a Közgyűlést összehívó tisztségviselőtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával. Ha a kérelemről a tisztségviselő nem dönt, vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a kiegészítés tárgyában. 

10. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. ha a Közgyűlés határozatképesség hiánya miatt nem tartható meg, ugyanannak a napnak másik időpontjára összehívott Közgyűlés az eredeti napirenddel, a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, hogy a meghívóban erre egyértelműen utalás történt. 

11. A Közgyűlésen megjelenő tagok regisztrálása az ügyvezető elnök által létrehozott 3 tagú mandátumvizsgáló bizottság közreműködésével, a jegyzőkönyv mellékletét képező jelenléti íven (név, lakcím, tagsági szám és a tag aláírása) történik. 

12. A Közgyűlésen a napirend érdemi tárgyalásának megkezdése előtt, a jelenlévő egyesületi tagok közül, levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt, szavazatszámlálókat és jegyzőkönyv-hitelesítőket kell választani. 

13. A levezető elnök feladata a Közgyűlés tanácskozásának vezetése. Gondoskodik arról, hogy az egyes napirendek, jól elkülönítve, a szükséges mértékben részletesen megvitatásra, s ezt követően határozattal lezárásra kerüljenek. Köteles biztosítani, hogy a jelenlévő tagok a vita során gyakorolhassák a 4.§. 1. pontjában rögzített tagsági jogaikat, a tanácskozási joggal meghívottak észrevételeiket, javaslataikat megtehessék. 

14. A Közgyűlés, határozatát általában nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást kell tartani 

14.1. ha a jelenlévő, szavazásra jogosult tagok több mint fele indítványozza,

14.2. a tisztségviselők választásánál abban az esetben is, ha a Választmány valamint az Ellenőrző Bizottság tagjait a testületeknek az Alapszabályban előírt létszámot meghaladó számú, az ügyvezető elnököt pedig legalább 2 jelölt közül kell megválasztani.

15. A Közgyűlés határozatait a jelenlévő szavazásra jogosult tagok egyszerű szavazat többségével (50%+1 szavazat) hozza. Minősített többség, a tagok legalább háromnegyedének szavazata szükséges

15.1. az Alapszabály módosítását, továbbá az Egyesület, 

15.2. más Egyesülettel történő egyesülését, illetve szétválását,

15.3. céljának módosítását,

15.4. jogutód nélküli megszűnését kimondó határozathoz.

16. Amennyiben a tárgyalt napirendre vonatkozó határozati javaslathoz észrevétel, módosítási javaslat nem érkezik, azt a levezető elnök változatlan tartalommal bocsátja szavazásra. 

17. Amennyiben a határozati javaslathoz módosítást terjesztenek elő

17.1. először a módosítási javaslat elfogadásáról, majd 

17.2. a Közgyűlés által megszavazott módosításokkal kiegészített vagy megváltoztatott határozati javaslatról kell szavazni.

18. A határozati javaslat elfogadását követően a levezető elnök a szöveg felolvasásával kihirdeti a Közgyűlés határozatát.

19.A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely röviden tartalmazza a Közgyűlésen elhangzottakat, valamint sorszám/év/hó és nap megjelöléssel a Közgyűlés által hozott és kihirdetett határozatokat. A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és a Közgyűlés általmegválasztott két egyesületi tag aláírásával hitelesíti.

20. A Közgyűlés határozatait, sorszám/év/hó és nap megjelöléssel kell ellátni és a határozatok könyvébe bevezetni.

9. §. - A Közgyűlés hatásköre 

A Közgyűlés hatáskörébe tartozik 
az Alapszabály módosítása,

az Egyesület egyesülésének, szétválásának, célja módosításának valamint megszűnésének elhatározása,

a vezető tisztségviselő megválasztása és visszahívása,

a Választmány, valamint az Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása,

az Egyesület éves költségvetésének elfogadása,

az Egyesület ügyvezetésének felhatalmazása a Ctv. 8.§. (2) bekezdésében nevesített szerződések megkötésére,

az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amely egyrészről az Egyesület, másrészről bármely tagja – beleértve a kizárólag a tagok közül választható választott tisztségviselőket (a továbbiakban: választott tisztségviselők) is -, valamint a felsoroltaknak a Ptk. 8:1.§. (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója (a továbbiakban: hozzátartozó) között jön létre,

a jelenlegi és a korábbi egyesületi tagok – beleértve a választott tisztségviselőket is – elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,

a végelszámoló kijelölése.

   

Az 1.7. pontban foglaltak nem vonatkoznak

a munkaviszonyt létrehozó,

az Egyesület mindennapi folyamatos működésének biztosításával összefüggő különösen a karbantartó, javító, hibaelhárító, felújító tevékenység végzésére kötött szerződésekre. 

Az 1.8. pontban foglaltak nem vonatkoznak az Egyesülettel munkaviszonyban álló – vagy állt – jelenlegi vagy korábbi egyesületi tagokkal a munkavállaló Mt. –szerinti kártérítési felelősségére alapított kártérítési igények érvényesítésére

10.§. - A Választmány

1. A Választmány az Egyesület 7 tagból álló döntés - előkészítő és operatív irányító szerve.

2. Nem lehet a Választmány tagja 

2.1. akire vonatkozóan a jogszabályban a vezető tisztségviselőre meghatározott kizáró vagy összeférhetetlenségi ok fennáll, 

2.2. az Egyesület ügyvezető elnöke, 

2.3. az Ellenőrző Bizottság tagjai,

2.4. az Egyesülettel munkaviszonyban álló személy, 

2.5. a 2.2. - 2.4. pontokban nevezetteknek a hozzátartozója. 

3. A Választmány tagjai megválasztásukkor kötelesek írásban nyilatkozni, hogy a tisztséget elfogadják, és velük szemben a 2. pontban foglalt kizáró és összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn. 

A Választmány tagjai havi tiszteletdíjának mértéke a mindenkori garantált bérminimum bruttó 80%-a. Ezen felül szükséges és indokolt költségeik megtérítésére is igényt tarthatnak.

A Választmány tagjai maguk közül, megválasztják a Választmány elnökét. A Választmány, elnöke részére, többlet-feladatára tekintettel – figyelemmel az Egyesület pénzügyi helyzetére – az 4. pontban foglalt díjazáson felül, többlet-díjazást állapíthat meg. Amennyiben a testület működése során a Választmány úgy ítéli meg, hogy a Választmány elnöke megbízatását nem vagy nem megfelelően látja el, tisztsége alól – választmányi tagsága érintetlenül hagyásával – felmentheti. Ez esetben egyidejűleg új választmányi elnököt kell választani.

A Választmány elnökének feladatköre

vezeti a Választmány üléseit. Akadályoztatása esetén ezt a feladatkörét az általa megbízott választmányi tag veszi át, 

irányítja és koordinálja a Választmány tevékenységét,

az Egyesület működésével összefüggésben folyamatos kapcsolatot tart az Ellenőrző Bizottság elnökével és az ügyvezető elnökkel,

aláírja a Választmány határozatait és a Közgyűlés felhatalmazása alapján, egyrészről az Egyesület másrészről az ügyvezető elnök, vagy hozzátartozói között létrejövő szerződéseket.

7. A Választmányt évente legalább négy alkalommal össze kell hívni. Össze kell hívni a Választmányt abban az esetben ha 

7.1. az Ellenőrző Bizottság az ok és a napirend megjelölésével indítványozza,

7.2. a Választmány a napirend megjelölésével arra vonatkozóan határozatot hoz,

7.3. a Választmány 11.§.-ban részletezett hatáskörének gyakorlása egyébként szükségessé teszi.

8. Megszűnik a választmányi tagság a választott 

halálával, 

lemondásával,

a Közgyűlés általi visszahívásával,

egyesületi tagságának megszűnésével,

a 2. pontban foglalt kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével,

mandátuma lejártával.

9. A Választmány ülését az ügyvezető elnök hívja össze.

10. A választmányi ülés állandó résztvevője az ügyvezető elnök és az Ellenőrző Bizottság elnöke. A teljes ülésre vagy egyes napirendi pontok tárgyalásához, tanácskozási joggal meghívhatók az Ellenőrző Bizottság tagjai, a könyvvizsgáló, a munkaszervezet főkönyvelője, jogtanácsosa és az Egyesülettel jogviszonyban álló szakértők, valamint mindazok, akiknek részvétele a döntések meghozatalát elősegítheti. 

11. A választmányi ülésrea meghívót és a napirenden szereplő írásos anyagokat a tanácskozásidőpontja előtt, legalább 8 naptári nappal kézbesíteni kell aVálasztmány tagjai, valamint a meghívottak részére.Amennyiben valamely napirenddel kapcsolatban a Választmány döntése szükséges, az anyag lehetőleg tartalmazza a vonatkozó határozati javaslatot is.

12. A Választmány határozatképes, ha az ülésen a határozat meghozatalakor legalább 5 tag jelen van. 

13. A Választmány ülésén a határozathozatal általában nyílt szavazással történik.   Titkos szavazást kell tartani, ha legalább 3 választmányi tag indítványozza.

14. A határozathozatalhoz legalább 4 (négy) választmányi tag elfogadó szavazata szükséges. A Választmány tagja szavazati jogát csak személyesen gyakorolhatja. 

15. A Választmány üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely röviden tartalmazza azülésen elhangzottakatés a hozott határozatokat. Bármelyik tag kérhetihozzászólásának, javaslatának illetve szavazata vagy tartózkodása indoklásának szó szerinti rögzítését.A jegyzőkönyvet a Választmányelnöke laponként szignálja és az utolsó lapon aláírja.

16. A jegyzőkönyvet a választmányi tagok részére legkésőbb a következő választmányi ülés anyagával együtt meg kell küldeni.A következő választmányi ülés napirendjére kell tűzni az előző ülés jegyzőkönyvének jóváhagyását

17. A Választmány határozatait sorszám/év/hó és nap megjelöléssel kell ellátni és a határozatok könyvébe bevezetni.

18. Amennyiben a döntést igénylő ügy jelentősége megköveteli, vagy/és a döntés meghozatalára rendelkezésre álló határidő szükségessé teszi, a Választmány, a választmányi ülés összehívása nélkül, írásban történő szavazás útján is hozhat határozatot. Ebben az esetben az ügyre vonatkozó előterjesztést és a határozati javaslatot meg kell küldeni a választmányi tagok részére, akik haladéktalanul, de legfeljebb 5 munkanapon belül írásban közlik álláspontjukat. Az előterjesztéshez megküldött észrevételeket és a beérkezett szavazatoknak megfelelően a határozatot jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A határozat elfogadására a 14. pontban foglaltak irányadók. Nem lehet írásbeli szavazás útján határozatot hozni, ha legalább három választmányi tag a Választmány összehívását indítványozza. 

11. §. - A Választmány hatásköre

A Választmány hatáskörébe tartozik:

1. Döntés: 

1.1. hitel felvételről, 

1.2. az Egyesület tulajdonában lévő ingatlanok eladásáról, megterheléséről, illetve ingatlan vásárlásáról, 

1.3. az Egyesület tulajdonában lévő ingatlanok bérbeadásáról, ha az éves bérleti díj ingatlanonként a 3.000.000 Ft-ot vagy a határozott időtartamú jogügylet időbeli hatálya az 5 évet meghaladja,

1.4. gazdasági társaság létrehozásáról, társasági tagság létesítéséről,

1.5. 5.000.000 millió Ft értékhatár felett az Egyesület pénzbeli vagyonának befektetéséről, továbbá az Egyesület működésével összefüggő egyedi beszerzések, beruházások, felújítások, karbantartások, továbbá követelések elismerése és egyéb kifizetések ügyében, 

1.6. az Egyesület tulajdonában lévő székház (lakóház) társasházzá alakításáról,

1.7. a civil szervezetek részére kiírt pályázatokon történő részvételről.

2. Az Egyesület Segélyezési és szolgáltatási szabályzatának, Baleseti segélyezési szabályzatának, Szervezeti és működési szabályzatának és egyéb belső szabályzatainak elfogadása.

3.  Az Alapszabály-módosítás tervezetének, az éves költségvetés tervezetének valamint az ügyvezetés által a Közgyűlésre készített egyéb előterjesztés véleményezése.

Az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető elnöknek az Egyesület tevékenységéről, gazdálkodásáról és vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása.

A Közgyűlés felhatalmazása alapján az olyan szerződések megkötése, amely egyrészről az Egyesület, másrészről az ügyvezető elnök, vagy hozzátartozói között jön létre. 

A Választmány elnöke útján a munkáltatói jog gyakorlása az Egyesület ügyvezető elnökére vonatkozóan.

Az ügyvezető elnök előterjesztése alapján az állandó könyvvizsgáló megbízásának jóváhagyása.

Az ügyvezető elnök előterjesztése alapján az Egyesület munkaszervezetére vonatkozó éves bérfejlesztés mértékének jóváhagyása. 

A Választmány az Egyesület működésével kapcsolatos kérdések vizsgálatára, saját tagjaiból, illetőleg felkért szakértőkből ad hoc bizottságot hozhat létre.

12. §. - Ügyvezető elnök

1. Az ügyvezető elnök az Egyesületnek a Fővárosi Törvényszéknél nyilvántartásba vett vezető tisztségviselője és törvényes képviselője. 

2. Nem lehet az Egyesület ügyvezető elnöke 

2.1. aki nem felel meg a jogszabályban illetve az Alapszabályban megkövetelt feltételeknek, illetve akivel szemben a jogszabályban foglalt kizáró vagy összeférhetetlenségi ok áll fenn (Ptk. 3:22.§.),

2.2. a Választmány illetve az Ellenőrző Bizottság tagja,

2.3. a 2.2. pontban nevezettek hozzátartozója. 

3. Az ügyvezető elnöki megbízás, a tisztségnek a megválasztott általi elfogadásával jön létre (Ptk. 3:21.§. (3) bekezdés) Ezért az ügyvezető elnök megválasztásakor köteles írásban nyilatkozni, hogy a tisztséget elfogadja. Nyilatkoznia kell továbbá arról is, hogy megfelel a jogszabályban valamint az Alapszabályban előírt feltételeknek és vele szemben a 2. pontban meghatározott kizáró vagy összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn. 

4. Az ügyvezető elnök a vonatkozó jogszabályokban, az Alapszabályban, az Egyesület belső szabályzataiban valamint a Közgyűlés és a Választmány határozataiban foglaltaknak megfelelően személyes felelősséggel szervezi az Egyesület alapcél szerinti továbbá gazdasági-vállalkozási tevékenységét.

5. Az ügyvezető elnök feladatkörébe tartozik különösen

5.1. a Közgyűlés és a Választmány határozatainak végrehajtása, s ennek keretében döntés- előkészítő tárgyalások folytatása, jognyilatkozatok tétele, szerződések megkötése, kifizetések engedélyezése,

5.2. az Egyesület munkaszervezete tevékenységének koordinálásával az Egyesület napi ügyeinek vitele,

5.3. a Közgyűlés hatáskörébe tartozó döntésekre vonatkozó javaslatokat tartalmazó előterjesztések elkészítése,

5.4. az Egyesület munkavállalóira vonatkozóan a munkáltatói jog gyakorlása, amelynek részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni,

5.5. a Választmány jóváhagyásának megfelelően az állandó könyvvizsgáló megbízása,

5.6. az éves költségvetés tervezetének elkészítése,

5.7. az éves beszámoló (mérleg) tervezetének, továbbá az Egyesület gazdálkodásáról, tevékenységéről és vagyoni helyzetéről szóló jelentés elkészítése,

5.8. az Egyesület jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei létrehozásának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése, a Jelölő bizottság (14.§. 2. pont) tagjainak megbízása,

5.9. a Közgyűlés összehívása, napirendi pontjainak meghatározása és a tagság értesítése,

5.10. részvétel a Közgyűlésen, beszámolás az Egyesület gazdálkodásáról, tevékenységéről, vagyoni helyzetéről és válaszadás az Egyesület működésével kapcsolatos kérdésekre,

5.11. a Választmány összehívása, a napirendi pontok meghatározása, a napirenddel összefüggő előterjesztéseknek és egyéb dokumentációnak, amennyiben lehetséges a határozati javaslatnak a döntéshozó szerv tagjai részére történő megküldése,

5.12. a tagság nyilvántartása,

5.13. az Egyesület vonatkozó belső szabályzataiban foglaltak szerint a segélyek folyósítására illetve kedvezmények biztosítására irányuló tagi kérelmek elbírálása, a kifizetés illetve a teljesítés engedélyezése,

5.14. az Egyesület szervei által hozott határozatoknak nyilvántartása, az Egyesület egyéb könyveinek és szervezeti okiratainak vezetése, az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése,

5.15. az Egyesület működését, szervezetét érintő változásoknak a törvényben meghatározott módon történő bejelentése a nyilvántartást vezető bíróságnál

5.16. az éves beszámoló letétbe helyezése az Országos Bírósági Hivatalnál,

5.17. a módosítással egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálynak törvény által előírt igazoló nyilatkozattal történő ellátása,

5.18. döntés a tagfelvétel – beleértve a pártoló tagsági jogviszony létesítését is - illetve a tagsági jogviszony felmondása tárgyában,

5.19. a felmondás elleni panaszt elbíráló valamint a kizárási eljárás során hozott közgyűlési határozatok megküldése a tag részére,

5.20. amennyiben úgy ítéli meg, hogy a Ptk. 3:81.§. (1) bekezdés a-c pontjában felsoroltak az Egyesület működésével összefüggésben fennállnak, a Közgyűlés összehívásának előkészítésére irányuló előterjesztés készítése, 

5.21. döntés a 11.§. 1.3. és 1.5. pontjában felsorolt ügyekben, amennyiben azok a hivatkozott pontokban meghatározott értékhatárt nem érik el,    

5.22. az Egyesület működésével összefüggésben döntés minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Közgyűlés illetve a Választmány hatáskörébe.

6. Az ügyvezető elnök megbízatása megszűnik

6.1. a megbízás határozott időtartamának elérésével,

6.2. jogszabályban meghatározott feltétel hiányának vagy jogszabályban valamint az Alapszabályban meghatározott kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével,

6.3. amennyiben a Közgyűlés visszahívásáról határozatot hoz,

 6.4. amennyiben a Választmány elnökéhez eljuttatott írásos nyilatkozatban tisztségéről lemond.

                                                                       

13. §. - Az Ellenőrző Bizottság

1. Az Ellenőrző Bizottság az Egyesület 3 tagból álló felügyelő szerve. Elnökét tagjai közül maga választja meg. 

2. Nem lehet az Ellenőrző Bizottság tagja:

2.1. aki nem felel meg a jogszabály illetve az Alapszabály által megkövetelt feltételeknek, továbbá akivel szemben jogszabályban meghatározott kizáró vagy összeférhetetlenségi ok áll fenn (Ptk. 3:26.§. (2) bekezdés)

2.2. az Egyesület Választmányának a tagja

2.3. az Egyesület ügyvezető elnöke

2.4. az Egyesülettel munkaviszonyban álló személy

2.5. a 2.2.- 2.4. pontokban nevezettek hozzátartozója 

     

3. Az Ellenőrző Bizottság tagja megválasztásakor írásban köteles nyilatkozni arról, hogy a tisztséget elfogadja és a jogszabályban illetőleg az Alapszabályban megkövetelt feltételeknek megfelel, továbbá a 2. pontban foglalt kizáró és összeférhetetlenségi okok vele szemben nem állnak fenn. 

4. Az ellenőrző bizottsági tagság megszűnésére a 10.§. 8. pontjában foglaltak irányadók.

5. Az Egyesület érdekeinek megóvása céljából az Ellenőrző Bizottság feladata annak ellenőrzése, hogy az ügyvezetés tevékenysége megfelel-e a jogszabályokban, az Alapszabályban, a belső szabályzatokban valamint a döntéshozó szerv határozataiban foglaltaknak. Ennek keretében

5.1. negyedévenként vizsgálja az Egyesület gazdálkodását, pénz-és vagyonkezelését, 

5.2. esetenként ellenőrzi a pénztárt, továbbá az értékpapírokat, befektetéseket, és szúrópróbaszerűen a pénztári okmányokat,

5.3. az Egyesület ügyvezető elnökétől és bármely munkavállalójától felvilágosítást kérhet,

5.4. általa meghatározott időszakonként felülvizsgálja az ügyvezető elnök által az Alapszabályban rögzített feladatkörében kötött szerződéseket,

5.5. a Közgyűlés ülésére az ügyvezetés által készített előterjesztéseket felülvizsgálja és azokkal kapcsolatos álláspontját a Közgyűlésen ismerteti.

6. Az Ellenőrző Bizottság 

6.1. üléseit – amelyeket az elnök hív össze - szükség szerint, de legalább negyedévenként tartja,  határozatképes, ha az ülésen valamennyi tag jelen van,

feladatait évente elfogadott ellenőrzési terv alapján látja el, 

határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza,

üléseiről jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza az elfogadott határozatokat,

határozatait sorszám/év/hó és nap megjelöléssel kell ellátni és a határozatok könyvébe bevezetni.

7. Az Ellenőrző Bizottság tagjai havi tiszteletdíjának mértéke az Elnök esetében a  mindenkori garantált bérminimum bruttó 40%-a, a tagok esetében 30%-a. ezen felül szükséges és indokolt költségei megtérítésére is igényt tarthatnak. 

14.§. - A tisztségviselő választása

Amennyiben a Közgyűlés napirendjén tisztségviselők választása szerepel, a napirend tárgyalásának megkezdésekor a levezető elnök ismerteti, hogy az Egyesület mely szervének tisztségviselőit (tisztségviselőjét) és milyen okból kell megválasztani.

A tisztségviselők személyére az ügyvezető elnök által a Közgyűlés összehívását megelőzően megbízott jelölő bizottság elnöke tesz – rövid indoklással ellátott – javaslatot. 

Teljeskörű tisztújítás esetén a jelölő bizottság elnöke a Választmányra vonatkozóan 7, az Ellenőrző Bizottságra vonatkozóan 3, az ügyvezető elnöki tisztségre 1 tagra tesz javaslatot. Részleges tisztújítás esetén a betöltetlen mandátumoknak megfelelő számú javaslatot kell előterjeszteni.

A javasolt tagokat a Közgyűlés egyenként szavazza meg (jelölés). Ha a javasolt személyek közül bármelyik nem kapja meg az egyszerű szavazattöbbséget, a jelölő bizottság elnöke újabb személyre tesz javaslatot. 

A 4. pontban foglalt jelölést követően a levezető elnök köteles felhívni a tagok figyelmét, hogy további jelöltekre tehetnek javaslatot. Amennyiben javaslat érkezik, arról a 4. pontban foglaltaknak megfelelően kell dönteni. 

Amennyiben „többlet-jelölés” nem történik, a jelölteket a Közgyűlés nyílt szavazással választja meg. 

Amennyiben titkos szavazást kell tartani (8.§. 14. pont) a levezető elnök felhívja a szavazatszámlálókat a szavazólapok elkészítésére. A szavazólapok kiosztását megelőzően meg kell állapítani a jelenlévő szavazásra jogosult tagok számát, továbbá ismertetni kell a szavazás módját.

A szavazás megtörténtét követően a szavazatszámlálók a szavazatokat megszámlálják és megállapítják

a leadott szavazatok számát,

az érvényes szavazatok számát, továbbá

azt, hogy az érvényes szavazatok közül egyes jelöltek hány szavazatot kaptak.

Megválasztottnak teljeskörű tisztújítás esetén a Választmány esetében az a 7, az Ellenőrző Bizottság esetében az a 3, az ügyvezető elnök esetében az a jelölt tekinthető, aki a legtöbb szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazatok egyszerű többségét (50%+1 szavazat) elnyerte. Részleges tisztújítás esetén értelemszerűen a fentiek irányadók.

Amennyiben a 9. pontban foglaltak nem valósulnak meg, a nyitva maradó helyekre újabb szavazást kell tartani, azzal, hogy az ügyvezető elnök esetében csak az egyszerű többséget el nem érő két legtöbb szavazatot elérő jelölt vonatkozásában kell a szavazást megismételni.

IV. Fejezet - AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

15. §. - A gazdálkodás általános szabályai

1. Az Egyesület a Közgyűlés által – a bevételek és kiadások (költségek) várható alakulására figyelemmel - elfogadott éves költségvetés alapján gazdálkodik.

Az Egyesület vagyonát az 1.§. 2.3. pontjában meghatározott céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, a tagok részére nyereséget nem juttathat. A vele szemben érvényesített követelésekért, tartozásaiért az Egyesület saját vagyonával köteles helytállni. A tagot – a tagdíj fizetésén túlmenően – semmilyen fizetési, hozzájárulási kötelezettség nem terheli.

Az Egyesület célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében, gazdasági–vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem veszélyeztetheti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását, és működésének fenntartását.

16.§. - Az Egyesület bevételei

1. Bevételek:

tagdíj bevétel

a gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel

a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege

a befektetési tevékenységekből származó bevételek

az 1.1.- 1.4. alá nem tartozó egyéb bevétel.

2. A bevételeket az 1. pont szerinti részletezésben elkülönítetten a számviteli előírások szerint kell nyilvántartani.

17.§. - Az Egyesület költségei, ráfordításai

1. Költségek, ráfordítások: 

1.1. az alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek

1.2. a gazdasági-vállalkozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek

a szervezet működési költségei, ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb közvetett költségeket

a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása

az 1.1.-1.4. pontok alá nem tartozó egyéb költség.

 A költségeket (ráfordításokat, kiadásokat) az 1. pont szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint kell nyilvántartani. 

 Az 1.3.-1.5. pontok szerinti költségeket, ráfordításokat (kiadásokat) az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között e tevékenységek árbevétele arányában kell évente megosztani. 

18.§. - A Könyvvizsgáló megbízása

1. Az Egyesület éves beszámolója felülvizsgálatára állandó könyvvizsgálót bízhat meg. 

2. Amennyiben az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységéből eredő bevétele meghaladja a mindenkor hatályos jogszabályban - jelenleg 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletben - feltüntetett összeget, kötelező a könyvvizsgáló igénybevétele.

3.  A könyvvizsgáló nem lehet az Egyesület tagja, továbbá az Egyesület választott tisztségviselőjének hozzátartozója 

4. A könyvvizsgáló megbízása során a 11.§. 7. pontjában valamint a 12.§. 5.5. pontjában foglaltak szerint kell eljárni.

V. Fejezet - AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

19.§. - Az Egyesület képviselete, aláírási jogosultság

1. Az Egyesületet az ügyvezető elnök teljes joggal, önállóan képviseli, s e hatáskörében egyszemélyben ír alá. 

2. Az ügyvezető elnök, az ügyek meghatározott csoportjára az Egyesület munkavállalóit képviseleti és aláírási joggal ruházhatja fel. 

3. A helyettesítés, a meghatalmazáson alapuló képviseleti és aláírási jogosultság, továbbá a bankszámla feletti rendelkezés részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni. 

VI. Fejezet - ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20.§.- Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a hatályos jogszabályok, különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Budapest, 2016. március hó 10. nap

Nyilatkozat: A 2011. évi CLXXXI. törvény 38.§. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően igazolom, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.

Budapest, 2016. március 10.

Kotcauerné Bor Katalin
Ügyvezető elnök

Alulírott tanúk tanúsítjuk, hogy fenti Nyilatkozatot Kotcauerné Bor Katalin 2016. március 10. napján előttünk saját kezűleg írta alá.

VASUTAS  SEGÉLYEZŐ  EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A 2016. március hó 10. napján tartott Közgyűlés által, a 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezései alapján elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg.

A módosított, valamint az új rendelkezések vastag betűs nyomtatással, a hatályon kívül kerülő rendelkezések a normál betűs szöveg áthúzásával kerültek megjelölésre.